Ausztrália, a „Kincses Sziget”…
Más néven terra australis incognita, azaz az „ismeretlen déli föld”, mely bolygónk legkisebb kontinense. Nemcsak páratlan élővilága, egyedülálló vörös sziklás területei, - az európaiak számára - különleges éghajlata is magával ragadja, marasztalja az idelátogatókat.
…nem, nem! A koala nem mackó
- Ha az itthoni hidegből elég, nincs más dolgod, mint becsomagolni a strandcuccot, szalmakalapot és Irány Ausztrália!
- Ha a világ „legősibb egybefüggő táját”, ú.n. Outback-et szeretnéd az utókornak megörökíteni, nincs más hátra: Irány Ausztrália!
- Ha az óceán élővilága hívogat, vagy jó lenne végre koalát, és kengurut az eredeti élőhelyén látni, hát Irány Ausztrália!
- Ha folyton-folyvást az UNESCO világörökségi listájának helyszíneibe szeretnél „ütközni”, akkor Irány Ausztrália!
Ausztrália 1901 óta szövetségi állam. Minden tagállamnak saját kormánya van, a központi kormány székhelye Canberra. Kétpártrendszer van.
Politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) rövidített neve Ausztrália. Területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed.
Az ország lakosságának 1%-át az ausztrál bennszülöttek teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású. A bevándorlók különösen a jugoszláv utódállamokból, valamint Görögországból, Olaszországból és Lengyelországból érkeztek.
A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan.
Ausztrália több szempontból is különleges kontinens és ország egyben. A legkisebb területű kontinens, a legalacsonyabb fekvésű és a legszárazabb területű földrész. A legkülönlegesebb állat- és növényvilággal rendelkezik. (kacsacsőrű emlős, kenguru, koala, eukaliptuszerdők).
Néhány ausztrál helyszín az UNESCO világörökségi listájáról:
- Nagy-korallzátony (természeti/1981)
- Kakadu Nemzeti Park (kulturális/természeti/1981)
- Willandra-tóvidék (kulturális/természeti/1981)
- Nyugat-Tazmánia nemzeti parkjai (kulturális/természeti/1982)
- Lord Howe-szigetcsoport (természeti/1982)
- Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock) (kulturális/természeti/1987)
- Közép-Kelet-Ausztrália mérsékelt és szubtrópusi égövi esőerdeinek védett területei (természeti/1987)
- A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje (természeti/1988)
- Fraser-szigetek (természeti/1992)
- Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei (természeti/1994)
- Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek) (természeti/1997)
- Macquarie-sziget (természeti/1997)
- Greater Blue Mountains Övezet (természeti/2000)
- Purnululu Nemzeti Park (természeti/2003)
- A Királyi Kiállítási Épület (Royal Exhibition Building) és a Carlton Kert, Melbourne (kulturális/2004)
Ausztrália az Indiai-, és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor-, és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros; délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall-, és a Tasman-tenger határolja
Jelentősebb félszigetei: York-félsziget, Arnhem-föld, Yorké-félsziget
Jelentősebb tengeröblei: Carpentaria-öböl, Spencer-öböl, Szent Vince-öböl, Port Phillip-öböl
Jelentősebb szigetek: Tasmania, Melville-sziget, Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek, Dirk Hartog-sziget, Kenguru-sziget, Furneaux-szigetek, Király-sziget
A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) emelkedő Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), légvonalban 4000 km. Mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, s teljes területének mindössze 6%-a haladja meg a 610 m-t. Területének 85%-át vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik.
Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:
- Délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység
- Középen: Belső-ausztráliai-medence
- Nyugaton: Nyugat-ausztráliai-medence
Mivel a földrész igen száraz, nem bővelkedik vízfolyásokban. Egyik jelentősebb folyója a Murray, amely a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítja a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba.
Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.
A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.